Örkény István

Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.

Kossuth-díjas író, gyógyszerész.

Jómódú zsidó polgárcsalád gyermeke, apja patikus. 1930-ban leérettségizik a budapesti Piarista Gimnáziumban, beiratkozik a Műegyetem vegyészmérnöki karára; de 1932-től gyógyszerész hallgatóként folytatja tanulmányait, 1934-ben gyógyszerész diplomát kap.

1934-1936-ban barátaival megalapítja és szerkeszti a Keresztmetszet című folyóiratot. Itt jelennek meg első novellái, művei. 1936-ban házasságot köt Gönczi Flórával.

1937-ben a Szép Szó József Attila javításaival közli első jelentős novelláját. 1938-1939-ben Londonban és Párizsban él. 1940-ben ismét beiratkozik a műegyetemre, 1941-ben vegyészmérnöki diplomát szerez. Feleségétől elválik. Ugyanebben az évben megjelenik első novelláskötete, a Tengertánc.

1942-ben munkaszolgálatosként a doni frontra kerül, 1943-ban hadifogságba esik; 1946 karácsonyán tér haza. Belép a Magyar Kommunista Pártba, a Szabad Nép belső munkatársa; írásai jelennek meg a Magyarokban, az Újholdban, az Új Magyarországban, a Csillagban és a Forumban. Megjelenik a háború és a hadifogság szenvedéseit ábrázoló szociográfiák kötete.

1948-ban elveszi Nagy Angélát, akivel 1959-ig él együtt, 2 gyermekük születik. 1949-től az Ifjúsági Színház dramaturgja, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja.

1953 novemberében megjelenik az Írás közben című politikai publicisztikája az Irodalmi Újságban, amely nagy vihart kavar. 1954-től a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora. 1955-ben József Attila díjat kap.

1956. október 23-án részt vesz a tüntetésen és szemtanúja a Rádió ostromának. A forradalom idején a Magyar Írók Szövetsége elnökségnek tagja. 1956. október 30-án megfogalmazza a Szabad Kossuth Rádió beköszöntőjét: „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon”. 1958-1962 között nem publikálhat a forradalomban való részvétele miatt, így gyógyszerészként dolgozik.

1962-től újra megjelennek novellái az Új Írásban, Kortársban, Magyar Nemzetben, Élet és Irodalomban. 1965-ben házasságot köt Radnóti Zsuzsával, megjelenik a Macskajáték kisregény változata, egy évvel később pedig a Tóték kisregény változata, amit több nyelvre lefordítottak és később megfilmesítettek. Megjelenik a világirodalomban stílust teremtő Egyperces novellák első ciklusa. 1967-ben ismét József Attila díjat kap.

1969-ben megírja a Pisti a vérzivatarban című drámáját, amelynek 1979-ig se megjelenését, se színrevitelét nem engedélyezték. 1973-ban Kossuth díjat kap, amivel elismerik, hogy a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője, a magyar abszurd dráma kiemelkedő képviselője. 1974-től bemutatják drámáit.

45 elbeszéléséből, novellájából, regényéből, színművéből a legfontosabb művei: Lágerek népe (1947), Macskajáték (1963), Tóték (1964), Egyperces novellák (1968) [...1949 Rajk László külügyminisztert, a párt régi harcosát, saját kérésére halálra ítélték. A kivégzés a kölcsönös egyetértés és bizalom jegyében folyt le, kisszámú meghívott előtt...] (...Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig...) (...Tíz percet is lehet jól beosztani, és lehet rosszul harminc évet...) Pisti a vérzivatarban (1969).

A 3511. GCFULK geoláda telefonfülkéjéhez vezet, ahol folyamatosan műveit hallgathatod.