Ottlik Géza

Budapest, 1912. május 9. – Budapest, 1990. október 9.

Kossuth-díjas író, műfordító, bridzsjátékos.

A magyar intellektuális próza kiváló alkotója. Kiemelkedő tudású bridzsversenyző, többszörös magyar bajnok és válogatott, valamint világhírű szakíró, a bridzs-játék megújítója.

Nemesi család leszármazottja, 1922-től katonai iskolában tanul, 1930-ban érettségizik, majd a budapesti egyetem matematika-fizika szakán végez. Első írásai 1931-ben jelentek meg a Napkeletben, majd a Nyugatban. 1933-tól a Budapesti Hírlap bridzs rovatának szerkesztője. A háború alatt üldözötteket mentett, köztük a zsidó Vas Istvánt.

A háború után 1946-ig a Magyar Rádió dramaturgjaként dolgozott, a rádióban irodalmi előadásokat tartott, hangjátékokat fordított és hangjátékot is írt (A Valencia-rejtély). 1945-től 1957-ig a Magyar PEN Club titkára.

1948-ban földet örököl, amit ingyen felajánl a helyi TSZ-nek, de 1952-ben kuláknak nyilvánítják, és majdnem kitelepítik.

1937-ben már az ifjúsági bridzsválogatott tagja volt, az ekkor rendezett budapesti világbajnokságról tudósította a londoni The Times-t. Szakírói munkásságát 1936-ban kezdte a Budapesti Hírlap bridzsrovatának beindításával, később tagja volt a magyar bridzsfolyóirat szerkesztő bizottságának. 1967-ben cikke jelent meg a legismertebb amerikai szaklapban, a Nemzetközi Bridzs Akadémia ezért elsőként neki ítélte „Az év legjobb bridzs írása” díjat. Az amerikai folyóirat 1974-ben 10 részes cikksorozatát közölte. Könyvét az Adventures in card play-t angolul jelentette meg 1979-ben, aminek műfaja bridzs-szakkönyv, előadásmódja azonban szépprózai.

Tizenegy regényből és novellából a legjelentősebb művei: Hajnali háztetők (1957), Iskola a határon (1959). (...Jóformán minden szavam hamis és pontatlan lesz, alighogy kimondom...) Interjúk (...Világ egyedül nincsen, csak azzal együtt, aki szemléli...)

Tizenöt fordításából a legfontosabb Dickens Copperfield Dávid és Twist Olivér ifjúsági változata és Hemingway: Az öreg halász és a tenger.

Kitüntetései: József Attila Díj (1981), Déry Tibor díj (1984), Kossuth díj (1985).